Egy újabb népbetegség – mi is az az inzulinrezisztencia? 1.

Olvasási idő: 10 perc

Akár diagnosztizáltan, akár anélkül, mára sajnos már népbetegséggé vált az inzulinrezisztencia. De mi is ez pontosan?

Cikksorozatunk 1. részében általánosságban fogjuk bemutatni, mi is az az IR.

Mi is az az inzulinrezisztencia?

Az inzulin a hasnyálmirigy által termelt hormon, meghatározó szerepe van a vércukorszint szabályozásában, valamint az anyagcsere megfelelő működésében.  Az inzulin segít abban, hogy a glükóz bekerüljön a sejtekbe, ami a sejtek táplálásáért felelős, emellett a fehérjék és zsírok raktározását segíti elő. Inzulinrezisztencia akkor alakul ki, amikor a sejtekbe nem képes elegendő glükóz bejutni, ezért az inzulin hatására a sejtek rezisztensekké válnak, mert a sejten lévő inzulin receptorokhoz csak gyengén kapcsolódik a glükóz.  Ebben az esetben az inzulin mennyisége nem elegendő, ami a vércukorszint növekedését eredményezi. Az egyensúly fenntartásának céljából a szervezet úgy érzékeli, hogy több inzulinra van szükség, ezért több inzulint kezd termelni a vércukor érték normalizálása érdekében. A magas inzulinszint további zsírraktározáshoz és az étvágy növekedéséhez vezet. Mivel a testzsírszázalék tovább csökkenti az inzulinérzékenységet, egy olyan ördögi kör alakul ki, ami a szervezet folyamatos károsodásához vezet.

Az inzulinrezisztencia kialakulásának okai

Bár az inzulinrezisztencia kialakulásának esélyét genetikai hajlam is növelheti, nem lehet kizárólag a genetikára fogni, mivel kockázata a kevés mozgás és egészségtelen táplálkozás miatt is fennállhat. A sok zsíros és cukros étel fogyasztása, valamint a különböző emésztőrendszeri, bélrendszeri problémák, tejcukor vagy gluténérzékenység is növelheti az esélyét. Vagyis, ha a szénhidrát-anyagcserével valamilyen gond van, tovább fokozza a kialakulásának kockázatát.

Az inzulinrezisztencia tünetei

  • koncentrációs zavarok
  • izzadás, verejtékezés
  • fáradékonyság, gyakori álmosság
  • rossz közérzet, belső nyugtalanság
  • hölgyek esetében menstruációs zavarok
  • erős szőrnövekedés
  • depresszió
  • hajhullás

A legtöbben fel sem figyelnek ezekre a tünetekre általánosságuk miatt, pedig fontos, hogy felismerjük időben, mivel az inzulinrezisztenciának komoly következményei lehetnek.

Az inzulinrezisztencia következménye

1.

2-es típusú cukorbetegség

Ha valakinek inzulinrezisztenciája van, csak nem tud róla, -vagy tud róla, de elhanyagolja-, több mint 50%-os eséllyel pár év múlva 2-es típusú cukorbeteggé válhat. Ezt az állapotot, vagyis a 2-es típusú cukorbetegséget megelőző inzulinrezisztens állapotot hívják pre-diabétesznek. Ilyenkor a vércukorszint még a normál tartományban mozog, ezért egyszerű vércukor méréssel nem kimutatható. A szervezet a normál inzulin-mennyiség termelésének többszörösével tudja csak az egészséges vércukorszintet fenntartani, ami az inzulintermelő sejtek kimerüléséhez vezethetnek.

A 2-es típusú cukorbetegséget az elején sok esetben észre sem veszik – nem mutatkoznak komolyabb tünetek, így nem is gyanakszik az ember arra, hogy bármi probléma lenne a szervezetében.

2.

PCOS

Az inzulinrezisztenciás nők esetében 20% az esélye a PCOS (policisztás petefészek szindróma) kialakulásának. Inzulinrezisztencia esetén fontos megvizsgálni, hogy a PCOS betegség jelen van-e, illetve ez fordítva is működik, PCOS megállapítása esetén az inzulinrezisztenciát kell keresni. Nem minden inzulinrezisztenciás nőnek van PCOS-e, viszont szinte minden PCOS-snak van inzulinrezisztenciája.

PCOS tünetei

  • erős szőrnövekedés
  • hajhullás, kopaszodás
  • pattanásos, zsíros bőr
  • hízékonyság
  • spontán vetélés, meddőség
  • pánik, depresszió
  • hangulatingadozás
  • romló koncentráció képesség
  • rendszertelen menstruáció

Az inzulin túltermelődése emellett stresszhormont is termel, a gyakorlatban tehát a stressz kiváltásáért is felelős lehet. Ezen felül a hölgyek körében nőhet a meddőség kockázata, vagy a petefészek működési zavarát is eredményezheti.

Szénhidrátbevitel inzulinrezisztencia esetén

Inzulinrezisztencia esetén fontos a szénhidrát minősége és mennyisége. Mindenkinek a saját táplálkozási típusának megfelelően kell figyelembe venni a tápanyagigényeket a tápanyagarányok kiszámításakor.

Szénhidrát minősége: a glikémiás terhelése, valamint a glikémiás indexe (GI=a glükózhoz viszonyított vércukorkímélő képesség) határozza meg. Az alacsonyabb GI-ű, magasabb rost tartalmú élelmiszereket ajánlott választani.

Mikor fogyasszuk a legtöbb szénhidrátot inzulinrezisztencia esetén?

Nem mindegy, hogy a nap mely szakaszán visszük be a szénhidrátot a szervezetünkbe, ugyanis nagyon változó a szervezet inzulinérzékenységének ritmusa. Emellett az sem mindegy, hogy ki milyen anyagcseretípusba tartozik, valaki szénhidrát típusú, valaki fehérje típusú. IDE kattintva erről bővebb információhoz juthatsz.

Legalacsonyabb: reggel és késő délután, ez azt jelenti, hogy ugyanannyi szénhidrát elfogyasztása nagyobb vércukor emelkedést eredményez ezekben az időszakokban.

Legmagasabb: délben és éjjel, tehát ebédre fogyaszthatjuk a legtöbb szénhidrátot.

Az inzulinrezisztencia megelőzése, kezelése

Az inzulinrezisztencia gyógyulási esélyei 70-80%-osak, azonban fontos megemlítenem, hogy a hajlam sosem múlik el, a gyógyulást kizárólag megfelelő táplálkozással és életmóddal lehet elérni.

Az inzulinrezisztencia megelőzése vagy kezelése esetében tudni kell, hogy a szervezetünk eltérő módon működik, így mindenre máshogy reagál. Az étrend mellett a különféle diéták hatása is változó. A jól ismert 160 g-os diéta is ilyen, nem mindenki szervezetére van jótékony hatással. A megoldás tehát komplexebb, nemcsak annyiból áll, hogy figyelünk a szénhidrátfogyasztásra.

IR diéta esetén több szempontot is figyelembe kell venni. Az egyik legfontosabb a hasnyálmirigy kímélése a megfelelő inzulintermelés helyreállásának érdekében. A másik szempont az ételek fogyasztása között eltelt idő, mivel van, akinek anyagcseretípustól függően hosszabb idő – akár 4-5 óra – is elegendő két étkezés között. Amennyiben a szervezet a megfelelő mennyiségben és arányban kapja meg a számára szükséges tápanyagokat, akkor ezt az időtartamot éhezés nélkül, nemcsak, hogy könnyen kibírja, de még regenerálódni is lehetősége van, ami a gyógyulás elengedhetetlen része.  Ez azért is fontos, mert ennyi időre van szüksége a hasnyálmirigynek, hogy pihenjen és regenerálódjon két étkezés között. Ez az időtartam a gyomrot is kíméli, így egyéb emésztőrendszeri, gyomor problémákra is jótékonyan hat.

Ha érdekeln, olvasd el ezen cikkünk folytatásait (2. és 3.) is az inzulinrezisztenciáról!

Az egészség közös ügyünk, segítsük egymást jobb és minőségibb életet élni!