Ez az a szénhidrát, ami segíti a fogyást, és csökkenti a narancsbőrt

Olvasási idő: 5 perc

Biztos, hogy Te is hallottál már a rostdús táplálkozásról és a rostok fontosságáról az étkezésben. De pontosan mit is jelent ez, miért fontosak, miért tesz jót a rostban gazdag táplálkozás? Eláruljuk, sőt, még rostban gazdag ételeket is mutatunk.

Mik azok az élelmi rostok?

Növényi élelmiszerekben fellelhető, többnyire cukormolekulából felépülő makro elemek, amelyeket a szervezet nem tud megemészteni. A rostok növényi eredetű, összetett szénhidrátok. Két fajtájukat: a vízben oldódóakat, illetve a vízben oldhatatlanokat különböztetjük meg.

Fontos élettani hatásaik az alábbiak:

  • vizet vesznek fel, megduzzadnak, így akadályozva meg a székrekedés kialakulását;
  • fokozzák a bélmozgást, támogatják az anyagcsere napi szintű, optimális működését;
  • felületükön megkötik a bélbe jutó vagy ott létrejövő káros anyagokat, ezért is hallani gyakran, hogy a rostok salaktalanító hatással bírnak;
  • hatásukra lassul a szénhidrátok felszívódása, ami főleg cukorbetegség vagy inzulinrezisztencia esetén hasznos.

 

Rostdús táplálkozás – miért jó?

Ahogy azt fent is említettük, a rostdús étkezés segít megakadályozni a székrekedés kialakulását, az anyagcsere „beragadását”. Ez hosszú távon azért is hasznos, mert a tartós székrekedés aranyeres panaszokhoz vezethet, illetve idővel akár a belek rákos betegségeihez is.

Emellett a rostok:

  • csökkentik a szív- és érrendszeri problémák kialakulásának az esélyét;
  • megfelelő folyadékbevitel mellett méregtelenítő hatásúak, amellyel képesek például a cellulitisz mértékének csökkentésére, a pattanásos, problémás bőr regenerálására, a belekben lerakódott káros anyagok kitisztítására, ezzel például a puffadás csökkentésére is;
  • a szénhidrátok felszívódásának lassításával egyenletesebbé teszik a szervezet terhelését;
  • mivel bizonyos mértékig a zsírmolekulákat is képesek megkötni, a zsírbontásban is segítséget nyújtanak.

Lehet-e káros a rostban gazdag étkezés?

Bár a kielégítő rostfogyasztás elengedhetetlenül fontos, ügyelni kell a mértékletességre. A rostok ugyanis, ahogy felületükön a méreganyagokat, ugyanúgy néhány hasznos ásványi anyagot, vitamint is megkötnek, illetve meggátolhatják felszívódásukat. Az ideális napi rostbevitel napi 25-30 gramm, de maximum 40. Egyéni, alkati tényezőktől és életmódtól is függ, milyen mértékű bevitel az ideális. Egyes emésztőszervi betegségek, például az irritábilis bélszindróma esetén még károkat is okozhat a rostdús táplálkozás, ezekre érdemes odafigyelni.

Rostdús élelmiszerek – rosttartalom/100 gramm étel

Búzakorpa – 45-55 gramm

Szárazbab – 24 gramm

Graham liszt – 19 gramm

Dió, Mogyoró – 9-10 gramm

Kukorica – 8-9 gramm

Szilva, körte – 5-6 gramm

Búzadara – 4,5 gramm

Cékla – 4 gramm

Fontos: mint minden cikkünkben, így itt is hangsúlyt kap az, hogy amit leírunk, az mind irányadó, általános információ, ami segíthet közelebb kerülni ahhoz, mi okozza a súlyproblémáidat. Viszont minden ember különböző, így más típusú ételek az ideálisak számukra, és más-más arányokban – erről nehéz lenne általánosságban, nem egyénre szabva írni. Hosszútávú sikert mindig az egyéni tényezők figyelembevételével érhetsz el, amihez bizonyos jellemzőkkel érdemes tisztában lenni. Az anyagcseretípus megállapítása, és a személyre szabott, gyakorlati segédlet pontosan ezt a célt szolgálja.

Az egészség közös ügyünk, segítsük egymást jobb és minőségibb életet élni!