Miért alakultak ki a különböző táplálkozási típusok?

Olvasási idő: 8 perc

Az emberiség a történelem során különböző földrajzi zónákban telepedett le, ahol a rendelkezésre álló táplálékok segítségével kellett túlélniük az adott körülményeket – ez az, ami alapvetően életre hívta a külömböző táplálkozási típusokat. De hogy pontosan hogyan és milyen táplálkozási típusokat ismerünk, az cikkünkből kiderül.

Elődeink Kelet-Afrika füves pusztáiról kezdték meg az évezredeken át tartó benépesítését a világ többi részének. Útjuk során különböző földrajzi zónákba érkeztek, ahol természetesen változott a rendelkezésükre álló táplálékkínálat is. Mivel akkor még sem a földművelés, sem az állattenyésztés nem fejlődött ki, azokból a táplálékokból kellett megélniük, ami az adott helyen rendelkezésükre állt – amit gyűjtögettek és levadásztak.

Annak következtében, hogy hol telepedtek le, a táplálékkínálat nagyon különböző volt. Ezt legjobban két szélsőséges példa szemlélteti:

1. példa

Kb. 90 000 évvel ezelőtt egy csoport Dél-Indiába érkezett, ahol a növényzet sűrű és buja. Bár lehetséges itt is állatokra vadászni, de a táplálékkínálat jobbára különféle termésekből, gyökerekből, gyümölcsökből és zöldségekből áll. Itt az éhséget könnyebb és egyszerűbb ezekkel a táplálékokkal csillapítani, a vadászattal járó veszélyek és fáradozások helyett. Tehát itt a táplálkozás szénhidrátban nagyon gazdag és igen fehérjeszegény.

Ehhez hasonló a „szénhidrát táplálkozási típusú” ember, aki a fent említett táplálkozást igényli ahhoz, hogy szervezete optimálisan működhessen a mindennapokban.

2. példa

Ezzel ellentétes a „fehérje táplálkozási típusú” ember, akinek táplálkozási igényeit leginkább az eszkimókéhoz lehet hasonlítani. Az eszkimók a hideg Alaszkában telepedtek le, ahol a táplálékkínálat merőben eltér pl. Dél-Indiához képest. Itt főleg zsírban és fehérjében gazdag táplálékok találhatók, mint pl. a hal, a fóka, ezért nekik ezekből az alapanyagokból táplálékokból kellett megvalósítani táplálkozásukat.

Ez a két szélsőséges példa jól illusztrálja azt, hogy két embernek mennyire eltérőek lehetnek a táplálkozási igényei és szokásai. A táplálkozási típust alapvetően két dolog határozza meg: az egyik a genetikai sajátosságunk, a másik pedig az életviteli szokásaink, környezetünk. A modern civilizációban az ember legyőzte a távolságot, ezért a különböző táplálkozási típusba tartozó népcsoportok elkezdtek egymással keveredni. Emiatt rengeteg altípus alakult ki.

Milyen táplálkozási típusok vannak?

Az anyagcseretípus-mérésnél a következő szempontokat vizsgáljuk:

Az egyén:

  • idegrendszeri;
  • emésztőrendszeri;
  • hormonrendszeri;
  • vércsoport

sajátosságait.

Az idegrendszeri beállítottság szerint az emberek lehetnek szimpatikus, paraszimpatikus és egyensúlyi típusok.

Az emésztőrendszeri beállítottság szerint az emberek lehetnek lassú égetésűek, gyorségetésűek és egyensúlyi típusok.

Normál esetben egy szimpatikus idegrendszeri dominanciával rendelkező egyénhez lassú égetésű emésztőrendszer-, és egy paraszimpatikus idegrendszeri dominanciával rendelkező egyénhez pedig egy gyorségetésű emésztőrendszer tartozik. Így törekszik a test az egyensúlyi állapot kialakítására. Természetesen a legszerencsésebb helyzetben az idegrendszeri- és emésztőrendszeri egyensúlyi típusú emberek vannak.

A megfigyeléseink alapján csak kevesen ismerik egyéni anyagcsere-sajátosságaikat – és táplálkoznak ennek megfelelően a mindennapokban-, ezért szinte minden ember egy felborult egyensúlyi állapottal küzd meg nap, mint nap. A gyakorlatban ennek következményei leginkább elhízás, rossz közérzet, depresszió, fáradékonyság, vagy akár hiperaktivitás és egyéb betegségek formájában mutatkozik meg.

Az idegrendszeri- és emésztőrendszeri beállítottságon túl, a vizsgálat során fontos azt is figyelembe venni, hogy az adott egyén milyen hormonrendszeri aktivitással rendelkezik.

Négyféle hormontípust különböztetünk meg: agyalapi-, petefészek-, pajzsmirigy– és mellékvese típust.

A hormonrendszernek is jelentős befolyása van a táplálkozásra, mivel ez is jelentősen befolyásolja, mi az, amit „büntetlenül” fogyaszthat valaki, és mi az, ami kifejezetten hízást vált a testében.

Mindenkinek vannak különösen kedvelt, emiatt gyakran fogyasztott ételei, amikből sokszor, akár naponta többször is eszik – bizonyára Neked is. Ezek az ételek jellemzően azok, amelyekkel hozzájárulsz a domináns hormonmirigyed túlterheléséhez. Bár eleinte tényleg pozitív érzéseket okoz a fogyasztásuk, idővel, függően az alkati jellemzőidtől, hízást vált ki ez a folyamat.

Ezért, ha változtatsz berögzült szokásrendszereden, és drasztikusan elkezded lecsökkenteni a számodra hízást kiváltó élelmiszerek körét, akkor az alkati adottságaidat tekintve is nagy változásokon mehetsz keresztül.

Ahhoz, hogy teljes képet kapj saját tested igényeiről, az anyagcseretípus-mérés szolgál megoldásként.

Továbbá, hogy pontosan mi jellemzi az egyes típuskat, arról egy későbbi cikkünkben olvashatsz majd.

Az egészség közös ügyünk, segítsük egymást jobb és minőségibb életet élni!