Felvágottak, gépsonka – mennyi húst eszel meg velük valójában?
Olvasási idő: 6 perc
A húskészítményekről sok jót nem lehet elmondani szakértő szemmel, de az biztos, hogy az elmúlt években megváltoztak a feléjük támasztott követelmények, már ami a hústartalmukat illeti. Mennyi van bennük általánosan, és mi minden mást eszel még meg velük?
Mi változott a húskészítmények kapcsán?
Néhány éve jelent meg a Magyar Közlönyben a húskészítményekről és egyes előkészített húsokról szóló élelmiszerkönyvi előírásokat módosító földművelésügyi rendelet. Ennek értelmében a felvágottak minimális hústartalma 50 százalékban került meghatározásra, a párizsi, parizer és a virsli minimális hústartalma 40 százalékról 51-re emelkedett. Bár ezek még mindig nem túlzottan magas értékek… De nézzünk is meg néhány terméket!
A cikkhez az egyik legnagyobb hipermarket online, hazai kínálatát vizsgáltuk meg. Márkákat nem nevezünk meg, a cikk célja nem a termékek tesztelése, hanem átlagos tartalmi információk megadása az Olvasó számára.
A diétázók körében legnépszerűbb húskészítmény: különféle gépsonkák
A legtöbb diéta javasolt étrendjében szerepel a gépsonka, főleg a csirkemellből, pulykamellből vagy sertéskarajból készült verzió. Elég vegyes a színhús-tartalom megoszlás a különböző termékek közt: többnyire 60% és 96% közti értékeket találtunk – és ami a meglepő, hogy ezek közt az értékek közt nincsen számottevő árkülönbség. Néhány termék esetében ezek összeadott értékek – külön szerepel ugyanis rajtuk, a filé és a sima hústartalom. Az átlagos hústartalom egyébként 70-80% közé tehető a közép-árkategóriás termékek esetén.
Mi van még bennük?
Ami inkább meglepetést okoz, az az egyéb összetevők listája. Vannak az általános termékek, amelyekben előfordulhatnak tejszármazékok, illetve szójafehérje, de már egyre több termék hirdeti, hogy allergénektől mentes. Ezekhez is kerül azonban keményítő, többnyire burgonyából, illetve számtalan adalékanyag, amelynek köszönhetően eléri a szükséges állagot, ízt, színt és tartósságot. A gépsonkákban szerencsére a látott adatok alapján, egyre kevesebbszer fordul a nátrium-glutamát nevű, függőséget okozó ízfokozó, illetve konkrét megnevezés nélküli aroma. Szinte kivétel nélkül azonban, nátrium-nitrit szerepel bennük tartósító anyagként, amely nem kifejezetten egészséges, illetve allergiás tüneteket is kiválthat az érzékenyebbeknél.
Párizsik
Túl nagy részt nem szeretnénk ezeknek szentelni, mert az talán senkinek nem újdonság, mennyire nem egészségesek.
- A marha- és borjúpárizsikról elsődlegesen azt fontos tudni, hogy sertéshússal egészítik ki az általában nem túl magas – 38-48% közti marha- vagy borjúhús-tartalmat.
- A jobb minőségű parizerek közt, baromfiak közül a pulykából készült párizsi a leggyakoribb – a 65%-os hústartalom már magasnak számít a kategóriában. Amelyikben nem csirke- és pulykabőrt használnak “dúsítóként”, abban sertésszalonna szerepel.
- A sertéspárizsikat 40-50%-os hústartalom, és
sok egyéb “sertésszármazék” jellemzi.
Adalékanyagok szempontjából is, a gépsonkáknál rosszabbak a parizerek, a legtöbben található ízfokozó (nátrium-glutamát), füstaroma, szójafehérje, illetve valamilyen formában cukor is – bár nem mindig ezen az egyértelmű néven.
Egyéb felvágottak
A Zala-típusú felvágottak átlagosan 60%-os hústartalommal “büszkélkedhetnek”, és a parizeréhez hasonló adalékanyag-listával.
Az Olasz-felvágottak hústartalma valamivel magasabb, 70-80% köztieket is találni a kínálatban. Adalékok ezekben is vannak, de terméktől függően előfordulnak a fent említetteknél rövidebb listák is.
A turistafelvágottról, illetve a különböző szalámikról nem áll rendelkezésre adat.
Az sem mindegy természetesen, hogy ezekből a fehérje forrásokból milyen arányban viszel be étkezésenként, hiszen ez attól függ, hogy fehérje, – szénhidrát, – vagy egyensúlyi típusba tartozol-e anyagcseretípusodat tekintve. Ide kattintva derítheted ki.
Az egészség közös ügyünk, segítsük egymást jobb és minőségibb életet élni!
