Az adalékanyag, ami függővé tesz – mit kell tudni róla?
Olvasási idő: 6 perc
Az ételeink tele vannak mindenféle káros adalékanyaggal, amelyeket csak komoly odafigyeléssel lehet kiszűrni. Ezek közül pedig pont azok a legveszélyesebbek, amelyekre nem is gondolnál, hiszen „mindenben” ott vannak, előfordulásuk gyakori, és különben is: „biztos betiltanák, ha olyan káros lenne…” Nos, a legtöbb adalékanyag fő negatívuma nem az, hogy nem egyszer-egyszer fogyasztva károsak, hanem a hosszú távon át tartó, folyamatos bevitellel. A legveszélyesebbek mind közül pedig azok, amelyek függőséget okoznak – cikkünkben az „ötödik íznek” is nevezett nátrium-glutamáttal foglalkozunk.
Adalékanyag, ami „szinte mindenben” van: a nátrium-glutamát
Bár sokan azt gondolják, hogy a nátrium-glutamátnak van saját íze, valójában nincs. A nátrium-glutamát egy ízfokozó, amely csak felerősíti az ízeket, a sónak és más, az ételhez adott fűszereknek, ízesítőknek a hatását fokozza. Ettől teltebbek, erősebbek lesznek az étel aromái, amit az agy is könnyebben megjegyez. Ez a gyártók számára két szempontból jó: a drágább fűszerek hozzáadott mennyiségét csökkenthetik, termékeik pedig nagyobb eséllyel okoznak függőséget.
Honnan ered ez az adalékanyag?
Tengeri hínárból vagy szójából nyerik ki, eleinte csak Japánban és más, távol-keleti országokban alkalmazták, mivel felfedezték ízfokozó hatását. Később, mikor rájöttek, milyen úton-módon nyerhetik ki magát az ízfokozó anyagot az ételekből, elkezdték önálló formájában forgalmazni, mint adalékanyagot, mára pedig világszerte a leggyakrabban használt, legnépszerűbb ízfokozóvá nőtte ki magát.
Mi a probléma a nátrium-glutamáttal?
A nátrium-glutamát egy idegméreg, amely elsődlegesen az agyalapi mirigy funkcióit károsítja. Már az 1960-as/1970-es években rávilágítottak kutatások, hogy a nátrium-glutamát jelenléte az étrendben elősegítheti a Parkinson- és az Alzheimer-kór kialakulását is.
Emellett, allergiás reakciókat is kiválthat az arra érzékenyeknél és túlfogyasztása esetén. A tünetek ezekben az esetekben az alábbiak:
- migrénes fejfájás;
- bőrpír;
- orrfolyás, náthás tünetek;
- bőrkiütések;
- mellkasi fájdalmak;
- egyensúlyzavarok;
- hányinger;
- hasmenés.
Szinte kivétel nélkül, mindenkinél jelentkező tünet a fokozott szomjúság-érzet, akár fél-egy liter vizet is megihat az ember egy ültő helyében a nátrium-glutamátos ételek fogyasztása után.
Miben fordul elő főleg ez az adalékanyag?
A nátrium-glutamát lassan szinte minden élelmiszerben megtalálható, és már szinte az számít marketingfogásnak, ha egy termék nem tartalmazza – ezt fel is szokták tüntetni általában, jól látható helyen.
A teljesség igénye nélkül, az alábbi élelmiszerek szinte biztosan tartalmazzák:
- chipsek, egyéb rágcsálnivalók (kivéve ízesítetlen/csak szózott olajos magvak);
- felvágottak, feldolgozott húskészítmények (például sonkák, virsli, kenőmájas stb.);
- gyorséttermi fogások – nem kizárólag a hamburgerek, hanem például a salátához kínált csirkemell is, amennyiben fűszeres;
- több fűszerkeverék, ételízesítő tartalmazza;
- leveskockák, alapporok;
- mirelit készítmények – fasírtgolyók, panírozott húsos ételek stb.
Milyen neveken keresd az élelmiszercímkén a nátrium-glutamátot?
A leggyakrabban ezeken a neveken fordul elő:
E621, MSG – ez az angol, monosodium-glutamate névből eredő rövidítés –, glutaminát.
Ha nem csak nátrium-glutamát mentesen, hanem igazán személyre szabottan egészségesen szeretnél táplálkozni, ezt az anyagcseretípusod pontos ismeretében tudod megtenni.
Az egészség közös ügyünk, segítsük egymást jobb és minőségibb életet élni!
