Mindenben van, pedig állítólag igen káros: mi az igazság a pálmaolajról?

Olvasási idő: 5 perc

A pálmaolaj az élelmiszeripar talán egyik leginkább vitatott anyaga, mind egészségügyi, mind környezetvédelmi szempontból sok ellenérvet sorakoztatnak fel vele kapcsolatban. De mi az igazság, mit fontos, hogy tudj a pálmaolajról?

A pálmaolajról jó és rossz dolgokat egyaránt hallhattál már, bár az utóbbi időben inkább a negatívumokkal volt tele a világsajtó. Annyi mindenesetre biztos, hogy a világon legelterjedtebb, leggyakrabban használt növényi zsiradék, és a felhasználás mértéke szempontjából az EU a harmadik helyen áll világszinten.

Alapvető tudnivalók a pálmaolajról

  • Az olajpálma nevű növény húsos terméséből nyerik.
  • Jellemzően a húsos gyümölcshéjból sajtolják, de megkülönböztetünk a termés magjából sajtolt pálmamag-olajat is.
  • A termés maga összesen 60-70%-ban zsiradékból áll.
  • Az olajpálma Nyugat- és Délnyugat-Afrikában őshonos növény, de az utóbbi időben Délkelet-Ázsiában, Malajziában, Indonéziában is kibővült a termelése. A világ pálmaolaj-ellátásának 80%-át ez a régió biztosítja.
  • A pálmaolaj legfőbb előnye, és népszerűségének titka, hogy olcsó.

Egészséges vagy egészségtelen a pálmaolaj?

A pálmaolaj a fehértől a vöröses árnyalatokig többféle színben is játszhat, a sötétebb színűek béta-karotinban gazdagok, ami a szervezetben A-vitaminná alakul, tehát növeli a szervezet A-vitamin szintjét. A frissen sajtolt, kevésbé kezelt pálmaolajra ez jobban jellemző. Emellett segíti a szellemi frissesség megőrzését és alapvetően, minden káros agyi elváltozás megelőzésében hasznos lehet feltételezések alapján. Ugyanígy, a szívbetegségek kockázatait is csökkenti egyes kutatások szerint.

A fehér pálmaolajról azonban a szív egészsége kapcsán igencsak ellentmondásos információk keringenek, egyes tudományos információk alapján igen negatív hatást gyakorol rá. Fontos azonban, hogy megjegyezzük, ezek csak a lehetséges kockázati tényezők.

Mi mindenben fordul elő, mire használják a pálmaolajat?

Alapvetően főzéshez – az eljárásoknak köszönhetően, sertészsírhoz hasonló állag érhető el a pálmazsírnál is, ezt használják sok helyen a világban minden nap. Ízvilága állítólag sós, földes, a vörös pálmaolaj aromája enyhén a sárgarépára is emlékeztet. Itthon, illetve alapvetően Európában inkább az élelmiszeripar, a nagyüzemi ételgyártás területén igen elterjedt a pálmaolaj felhasználása:

  • pékárukban,
  • gabonapelyhekben,
  • csokoládékban, desszertekben, proteinszeletekben, müzliszeletekben,
  • margarinokban, margarinkészítményekben,
  • mindenféle növényi alapú szendvicskrémben,
  • édes és sós ropogtatni valókban,
  • mogyorókrémekben, mogyoróvajban, bolti szószokban is előfordulhat.

Mivel elég magas a füstpontja, ezért hőkezeléshez is használják, de gyakran fordul elő stabilizátorként, mivel nem csapódik ki a termékből, tehát nem fog olajos massza úszkálni a mogyoróvaj vagy a tortilla chipshez kínálandó szósz tetején.

A pálmaolaj tápanyagtartalma – 1 evőkanál, vagyis kb. 14 gramm tartalmaz:

  • 114 kcal
  • 14 gramm zsír – ebből 7 gramm telítetlen
  • E-vitamin: a napi ajánlott bevitel 11%-a
  • 50%-ban telített, 40%-ban egyszeresen telítetlen, 10%-ban többszörösen telítetlen zsírok alkotják.

Környezetvédelmi problémák

A pálmaolaj kitermelése hatalmas területeket igényel, hogy a világ igényeit ki tudják szolgálni, sok termelési terület az esőerdők helyén került kialakításra. A termelés folyamata a környező vizeket is szennyezi, továbbá becslések alapján napi 6-12 orángután pusztul el a pálmaolaj miatt. A világszinten legnagyobb élelmiszer-előállító cégeket a GreenPeace már többször is felszólította, hogy igyekezzenek fenntartható gyártásból származó pálmaolajat használni termékeikhez.

Ha pedig azt is tudni szeretnéd, számodra mi a megfelelő mennyiség belőle, ismerd anyagcseretípusodat, mellyel választ kapsz erre a kérdésre (is)!

Az egészség közös ügyünk, segítsük egymást jobb és minőségibb életet élni!