Mi a baj az ételeinkkel?
Olvasási idő: 6 perc
Gondolnád, hogy a legnagyobb kedvenceid az ellenségeid is lehetnek?
Itt ezt hallom, ott azt hallom – akkor inkább ne egyek semmit?
Ez egy hatalmas téma. Cikkünket gondolatébresztőnek szánjuk, sarkalljon arra, hogy elmélyedj, elgondolkodj, mi minden hatás ér bennünket, amit természetesnek veszünk, de koránt sem kellene annak tekinteni.
Először is nagyon fontos megértenünk, hogy miért van ez a sok civilizációs betegség! Az egyik fő ok az, hogy a táplálkozás mára már messze nem tudatos cselekvés: a minőségi táplálkozás helyett a mennyiségre került a hangsúly. A modern kor embere mennyiségileg túl-, minőségileg alultáplált. Ebben komoly szerepe van az élelmiszeriparnak is, ahol a profit miatt a minőség egyre kevésbé fontos, bármit elő lehet állítani. Mindez csak egy kis ízfokozó, állományjavító stb. kérdése. Sokkal könnyebb és olcsóbb szójával pótolni a húst és génmódosított gabonát termelni. De mindez hova vezet? A búza génmódosítása pl. a gluténérzékenység kialakulásához. Mivel a szervezetünk egy intelligens rendszer, egyértelműen jelzi, ha valami nem jó neki.
Figyeljünk jobban testünk jelzéseire, mert a kulcs mindenhez bennünk van!
MODERN VILÁGUNK ÉTELEI – VAJON TÁPLÁLÉKOK IS?
Miért nem voltak régen hasonló gondjaik a felmenőinknek? Egyrészt a földeken dolgoztak és jellemzően maguknak termelték meg azt, amit ettek, és nem a világ másik végéről került az asztalukra a zöldség, amit félig nyersen leszedve és tartósítószerekkel átitatva utaztatnak hatalmas költségen. A talaj nem volt tele kemikáliákkal, és így ami benne termett, az gazdagabb volt tápanyagban. A testünk úgy lett megteremtve, hogy amihez hozzájut a természetből, azt megemészti és azzal jól is működik. Azzal, hogy ipari feldolgozáson esnek át az élelmiszerek, mesterségesen állítunk elő mindenféle ételt és esszük – gondolkodás nélkül, csak mert finom és kívánatos –, mára oda jutottunk, hogy az emésztőrendszerünk egyre kevésbé bírja a terhelést, és lassan feladja a szolgálatot.
Törekedj arra, hogy termelői, hazai vagy legalábbis minél jobb minőségű élelmiszereket vegyél! Hosszútávon az ára kifizetődőbb.
Gondoljunk a felgyorsult világunkra, amelyhez igazítva megszületett a félkész- és gyorsételek fogalma. Az ilyen termékek – ne is mondjuk tápláléknak – sok káros zsírt, gyorsan felszívódó szénhidrátot, rossz minőségű húst vagy inkább szóját tartalmaznak, így kalória tartalmuk is aggasztó. Rengeteg mesterséges adalékanyagot és tartósítószert tartalmaznak. Ezek közül nem egynek feltételezhetően egészségkárosító (rákkeltő, idegrendszert romboló, immunitást negatívan befolyásoló, sőt allergiás reakciókat kiváltó) hatása is lehet, melyek fogyasztása csak nagy odafigyeléssel kerülhető el, mert szinte minden késztermékbe jut belőlük. Hosszútávon katasztrofális hatással bírhatnak az egészségre. Mivel a természetes íz kevéssé jelenik meg ezekben az ételekben, ízfokozókkal kell élvezhetővé tenni. Mind ezek hatására az ízérzékelésünk is torzulhat, nem elég már pl. egy paprika vagy egy alma íze önmagában.
Mivel ismered a hatásukat, lehetőleg kerüld a félkész és gyorséttermi ételeket! Ismerd meg a legkárosabb adalékanyagokat és ne vegyél le a polcról olyat, amiben ezek előfordulnak!
MIT IS ESZÜNK VALÓJÁBAN? LÉGY TUDATOS A VÁSÁRLÁSNÁL!
Ne felejtsük el azt sem, hogy a legfontosabb alapélelmiszereink- a kenyér és a tej – mára szinte rettegett ellenség lettek. A búza és az egyéb glutén tartalmú gabonák (rozs, árpa) egyre több embernél okoznak komoly emésztési problémákat. Az arra érzékeny embereknél az iparilag előállított tej fogyasztása az emésztőrendszeri gondok mellett hatással lehet a szervezet egészére, mivel a gyulladásos folyamatok révén krónikus betegségeket is okozhatnak.
Ha ismert tej (laktóz, kazein), glutén érzékenységed vagy allergiád van, semmi esetre se fogyaszd ezeket! Ritkán sem, keveset sem, mert ezek számodra mérgek és gyengíted vele a szervezetedet, egy falattal is!
Ezzel a cikkel azt szerettük volna elérni, hogy meglásd, mennyi minden befolyásolja – szinte észrevétlenül – azt, hogy mit eszünk, illetve, hogy megértsd, hogy amit elfogyasztunk, az milyen nagy mértékben hathat az egészségre hosszútávon közvetlenül, és közvetetten is! Arra ösztönzünk, hogy legyél figyelmesebb arra és akarj többet megtudni arról, hogy mit és miért eszel és az hogyan hat Rád! Legyél tudatában annak, hogy megválaszthatod, mit eszel és tedd is meg!
Hogy az anyagcsere kiegyensúlyozottan és egészségesen működjön, az anyagcseretípus szerint érdemes táplálkozni. Mit is jelent ez pontosan?
Ha szeretnéd jobban megismerni a saját tested működését, és elmélyedni egy módszerben, ami segít eligazodni a táplálkozásban, IDE kattintva találsz további információkat.
Az egészség közös ügyünk, segítsük egymást jobb és minőségibb életet élni!
Pajzsmirigy-gondok
A sokak által rettegett pajzsmirigyproblémák sajnos az elhízás terén is igen mérvadóak, hiszen egyre többen küzdenek kóros pajzsmirigyfunkciókkal. Nyilvánvaló, hogy ez a testalkatban is megmutatkozik, hiszen a pajzsmirigyhormonok a teljes anyagcserénk meghatározó szereplői: ezek szabályozzák többek között a szénhidrát-, fehérje- és zsíranyagcserét, optimalizálják a testhőt, a szívverést, az agyi funkciókat, és a többi. Alapvetően pajzsmirigy-alulműködés esetén a testsúly gyarapodásával, fázékonysággal, alacsony testhővel, fáradékonysággal, székrekedéssel kell számolni, míg túlműködés esetén épp az ellenkezőjükkel, mint a soványság, állandó hőemelkedés, hasmenés, de persze itt is előfordulhatnak egyéni állapotok, mint az, hogy alulműködésre utaló lelettel túlműködésre utaló tüneteket észlel a páciens és fordítva.
Egy 2019-ben készült kutatás a központi, hasi elhízás és a pajzsmirigyműködés összefüggését vizsgálta. Ehhez véletlenszerűen kiválasztottak 858 hasi elhízással küzdő résztvevőt és 500 nem elhízott kontrollt. Minden résztvevőnél megmérték a szérum szabad trijódtironint (FT3), szabad tiroxint (FT4), a pajzsmirigy-stimuláló hormont (TSH), testtömegindexet (BMI), a derék-csípő arányt (WHR), az éhomi vércukor- és inzulinszintet, az inzulinrezisztencia (HOMA-IR), a lipidkoncentrációt és a vérnyomást.6
Arra az eredményre jutottak, hogy a központilag elhízott résztvevőknél nagyobb volt a pajzsmirigy alulműködés előfordulása, mint a nem elhízott kontrolloknál. A szérum FT4 szintje negatívan korrelált a BMI-vel és a szérum TSH-szinttel, tehát minél nagyobb volt a BMI és a TSH, annál kevesebb szabad T4 hormont találtak vérszérumban. Ebből két következtetésre is jutottak:
- A központi, hasi elhízással küzdő résztvevők körében a pajzsmirigy alulműködés magas kockázatát fedezték fel.
- Az FT4 és a TSH fontos szerepet játszik a súlyszabályozásban.
Amennyiben tehát a fenti tünetek valamelyikével és/vagy hasi elhízással és/vagy nehezen olvadó kilókkal küzdünk, mindenképp érdemes ellenőriztetnünk a pajzsmirigyünk, kortizolszintünk és nemi hormonjaink állapotát is, hiszen nem biztos, hogy a bevitt kalóriákkal van gondunk. Lehet, hogy valamilyen hormonális egyensúlytalanság okozza a makacs zsírpárnákat, ezt pedig a megfelelő étkezéssel, táplálékkiegészítéssel és életmóddal könnyen helyre lehet hozni, ha időben elkapjuk!
